28 mađarskih kolega i 1 šapica na Papuku + 5 GSS-ovaca :-)
03.01.2015.
Az évnyitó havas Papuk túra összefoglalója!
Szombat reggel elindultunk a 2015. év első Papuk túrájára Róbert vezetésével. Bár az éjszaka folyamán ónos eső tette csúszóssá az utakat de ez nem tántorított el bennünket.
Sőt Bajáról és Mohácsról is csatlakoztak hozzánk. Minden gond nélkül odaértünk Jankovácra bár a felfelé haladó út igen jeges volt de a sofőrök nagyon ügyesek voltak. Odaérvén már Miša köszöntött bennünket aki végig kísért a túránkon.
Kb. 9:00 órakor indult el a 29 főből álló kis csapatunk a túrára. Először a vízesést csodálhattuk meg ami félig befagyott állapotával elkápráztatott minket. A kötelező fotózások után tovább indultunk Ivacka Glava felé.
A túra elején mindjárt emelkedőt emelkedő követett de mindez nagyon élvezetes volt ahogy ropogott a hó a lábunk alatt. Bár az előzetes hírek 40-50 cm hórol szóltak összességében kb. olyan 15-20cm hóban lépkedhettünk, persze voltak olyan helyek ahol magasabb volt. Az Ivackara felérve még a napocska is kisütött és gyönyörű panorámában volt részünk.
A kötelező csúcscsoki elfogyasztása után Nevoljas felé vettük az irányt, majd azt követően elindultunk vissza Jankovácra. A lefelé menet a hó csúzsóssága következtében néhányan elég érdekes akrobatikus mutatványokat hajtottunk végre ami mindenkinek mosolyt csalt az arcára.
Kb. 15:30 körül értünk vissza autóinkhoz ahol Miša megkínált minket saját készítésű gyümölcslevével.
Összességében egy nagyon jó túrán vehettem részt ahol a társaság is nagyon jó volt.
Üdv.: Nagy Bernadett
Prije svega moram zahvaliti Bernadett na uvodnom tekstu – Bernadett köszönöm szépen! 🙂 A zatim i napisati nekoliko riječi o susretu “naših i njihovih”. Teško mi je reći tko je tu kome bio gost. Oni meni ili ja njima, no to nije niti važno. Nije mi prvi put da dočekujem sam-samcat mađarske kolege i provodim vrijeme u iznimno raspoloženom i nasmijanom društvu.
Ovoga puta Mađari dolaze iz dva prijateljska grada: Pečuha (Robi i ekipa) i Baje (Peter i ekipa), a za doček se brine niže potpisani Šaponja, to jest ja, a tko bi drugi? 😉
Ukratko na startnoj crti na Jankovcu stižem točno u minut, a tamo nigdje nikoga!? Navlačim desnu cipeletinu, kad evo njih! Svi kao po špagici, parkiraju i navale na mene, samog i nezaštićenog. 😉
Njih 28, a ja sam – jedan, jedini, jedinstveni The Best (ako mene pitate). No to nije sve! Na grebenu Sokoline i kasnije na Ivačkoj glavi taj se broj povećava na čak 34!
Naime, pridružuju nam se dečki iz HGSS stanice Osijek s kojima hodamo neko vrijeme. Dvojica baš hodaju sa nama, a trojica letaju tamo-amo. Bez opreme su i nabijaju kondiciju. Što ću siromah nego udri po superlativima i epitetima.
“To su naši HGSS dečki pa prevodim – Croatian Mountain Rescue Tim from Osijek.“
I dodajem, ima njih još, u stanicama: Orahovica, Požega, Slavonski Brod – sve sami spašavatelji. Dakako, ne propuštam naglasiti da HGSS uglavnom spašava one sirote turiste po Velebitu. Nećemo se lagati – glupo je! Osim toga u laži su kratke noge.
S obzirom na brojnost naše međunarodne ekipe – ne može se reći da smo mala, al’ smo zato svakako iznimno dobro usklađena i naočita ekipa. 🙂 A tek priča! Malo rukama, malo nogama, malo mucaš, malo proklinješ dan kad si se rodio, pa se smiješiš, a onda izvučeš neki izraz iz naftalina i tako u krug.
Prisluškivao sam jedan razgovor dobrih 5 minuta i uhvatio par riječi “fekete – crna”, “köszönöm – hvala”, “jó – dobro”, “igen – da”. 🙂
Od Jankovca hodamo grebenom Sokoline po tragu koje su Šapice: Jasna & Miša i nesvrstani: Davor & Valentin napravile 01.01.2015. godine. U međuvremenu je snijeg malo “kalirao” pa je niži za 10-15 cm nego prvog dana Nove godine.
Odrađujemo Ivačku, čak i lutamo istim putem do gore, kao prvog siječnja 🙂 a zatim se vraćamo vojnom cestom, slijedi: Anđina koliba, Nevoljaš, Majerove livade, Tromeđa i spust prema Jankovcu. Robi je stari lisac i nije se dao prevarati kada sam mu predložio da idemo Talijanskim jarkom. 🙂
Sve skupa u 6 sati hoda uspješno smo svladali 18,06 kilometara. Častim ekipu sa 5 litara domaćeg soka od mrkve, jabuke i kruške, a zatim cugamo pivo i kapučino u planinarskom domu na Jankovcu.
Čiča Miča – gotova priča.
P.S.
Software: Endomondo & OruxMaps
Miša Nicinger
